Szeged ismertető, turisztikai információk Szegedről, szegedi képek, galéria | Szeged.ÚtiSúgó.hu


Szeged

ismertető, Szegedi képek, galéria



Adventi wellness hétvégék

Adventi vásárok forralt borral, ingyenes tea és kávé aprósüteményekkel, délutáni mézeskalács sütés, fáklyás séta, forralt bor és fűszeres meglepetés, késő esti fürdőzés
7 568 Ft/fő/éj-től...

Disznótoros hétvégék szállással

Hagyományos falusi disznóvágás, korlátlan pálinka és forralt bor fogyasztással...

Találkozz a Mikulással!

Mikulásprogramok szállodában sok-sok meglepetéssel
1 2 3
 

Szeged

Szeged Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja, Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, amely a Tisza és a Maros összefolyásánál helyezkedik el Budapesttől mintegy 171 kilométer távolságra.

Szeged nagy történelmi múltú, hangulatos és dinamikusan fejlődő település a Tisza partján. A városra sokféle jelzőt ragadt az évszázadok során - nevezik Híres Városnak, a Napfény Városának és Fesztiválvárosnak is.BR>
A város dinamikus kereskedelme, messze földön ismert termékei - mint a szegedi szalámi vagy a fűszerpaprika - tették Híres Várossá, a már-már mediterrán klíma, a déli fekvés a Napfény Városává, az egész éven át zajló, csaknem minden művészeti ágat felölelő kulturális események - köztük a Szegedi Szabadtéri Játékok - pedig Fesztiválvárossá.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK



Széchenyi tér

A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), amelynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márványtáblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja. A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, amely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult meg itt. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.

Szegedi Dóm

Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm altemplomában jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk. A dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra, amely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert. A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták.

Új zsinagóga

A Klauzál térről kiinduló Kígyó utcán, rövid sétával jutunk el a századfordulón mór-szecessziós stílusban épült, monumentális Zsinagógához. A festett üvegablakok, a művészien faragott padok, az egymással harmonizáló elefántcsontfehér, kék és arany díszítések mind Löw Immánuel elképzelései alapján készültek. A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból készült, a frigyszekrény ajtaja Nílus menti akácfából, melynek kilenc rekeszében 18 tóratekercset őriznek. A festett üvegablakok és a belső ornamentika Róth Miksa műhelyében készültek. A Hajnóczy utcában találjuk a klasszicizmus építészetének egyik legszebb szegedi emlékét, a régi zsinagógát.

Reök-palota

A Tisza Lajos körút-Kölcsey utca sarkán a hazai szecesszió jellegzetes alkotását tekinthetjük meg, a Reök-palotát. A külföldi szakirodalomban „Ungarischer Jugendstil” néven emlegetett építészeti stílusban készült házat Magyar Ede tervezte és 1907-ben készült el. A spanyol Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A szegediek egymás között csak „lófaraháznak” nevezik, mivel az első világháborús hősök emlékére emelt huszárszobor mögött helyezkedik el.

Vajda-ház

A Dugonics tér 2. szám alatt található a romantikus stílusú, műemlék jellegű Vajda-ház. Ebben a házban nyitotta meg kapuit az Olasz Intézet és itt működik a Tourinform Iroda is.

Zenélő óra

A Dóm tér egyik különlegessége a Dóm főbejáratával szemközti oldalon, a tér épületének falába épített zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. A Magyarországon egyedülálló óra Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. A figurák modelljei voltak többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, Petőfi Sándor, Vedres István.

Szerb templom

Dóm tér északi oldalán áll a görögkeleti szerb templom. Ezt a gyönyörű barokk épületet Szent Miklós tiszteletére emelték 1778-ban. Figyelmet érdemelnek az erősen tagolt főpárkány, az ívelt timpanon és a fali vázák. A misztikus hangulatú templombelsőbe belépve azonnal szembetűnik az arannyal dúsan díszített ikonosztáz, mely az ország egyik legszebb ilyen alkotása, Popovics János műve. A barokk hatásokat tükröző ikonok, a füstölgő tömjén, a gyertyafény mind különleges hangulatot kelt a látogatóban.

Fekete-ház

A Somogyi utcán haladva érünk el az angol romantika stílusában tervezett, saroktornyos Fekete házhoz. Nevét falának korábbi sötétszürke vakolatszínéről kapta. 1857-ben kereskedő - polgárháznak épült Gerster Károly tervei alapján. 1860 és 1865 között itt működött a belvárosi kaszinó. A Fekete ház évtizedek óta a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának kiállítóhelye, illetve rendszeresen időszakos kiállítások otthona.

Kass Szálló

A Dózsa György utca és a Stefánia találkozásánál áll az egykori Kass Szálló, amelyet Kass János neves grafikusművészünk nagyapja építtetett 1897-ben. Az épületben fényűzően berendezett kávéház, étterem és szálloda működött. A család a gazdasági válság idején eladta az épületet egy részvénytársaságnak, amely 1934-től Hungária néven újra megnyitotta a szállodát. Az új, immár harmadik Hungária Szálló megnyitásakor, 1977-ben újra bezárták az épületet, mely azóta sem nyitott meg.

Gróf-palota

A Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán találjuk a Gróf-palotát. A Gróf-palota névadója az építtető dr. Gróf Árpád Márton jogi diplomás polgár, akinek nem voltak mindennapos anyagi gondjai. Az épületet Raichl J. Ferenc tervezte, 1912-13 között épült, mindössze 13 hónap alatt. A három utca által határolt telken egy igen elegáns háromemeletes épületet készítettek el. A palota megformálásában a modern szecessziós törekvéseket jól ötvözte az építész a hagyományokban bővelkedő magyaros és keleti ornamentikával. Az épület tömbjét két oldalon két oszlopra állított karcsú torony keretezi, amelyek finoman formált szép sisakjaikkal büszkélkedhetnek.

Víztorony

A Szent István tér fő építményét, látványosságában és funkcióiban is kiegészült víztornyot, Zielinski Szilárd tervezte. Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas, teljes egészében vasbetonból készült építmény 1904. év végére épült meg. Szerkezetében és anyagában a kor technikai színvonalán az országban egyedülálló építmény volt. Az ugyancsak vasbetonból készített zászlótartó rúdjával együtt a víztorony 54,9 m magas.

Református templom

A szegedi polgárok szerint a Kakasos templom, az árvíz utáni rekonstrukció és összefogás szép példája. Tisza Lajos, újjáépítési királyi biztos közbenjárására jelölték ki a templom helyét, a telket ingyen kapta az egyház. A terveket Schulek Frigyes készítette, a kivitelezést a norvég építési vállalkozó Gregersen Guilbrandt végezte, aki maga is református lévén, a mélyen fekvő telek mintegy 2 méterrel való feltöltését saját költségén vállalta.

Városháza

Az eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a „ Sóhajok hídja” köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost.

Szegedi Vadaspark

A VÁROS NEVEZETESSÉGEI



Szegedi paprika

Sze­ge­den 1748-­ból ta­lál­juk az el­ső fel­jegy­zést, a­mi­ben a pap­ri­ka szó meg­ta­lál­ha­tó. Az egy­szerű em­be­rek sze­rint a pa­pok, a­kik ak­ko­ri­ban ta­ní­tók, or­vo­sok is vol­tak, kí­ván­ták el­ter­jesz­te­ni, meg­ho­no­sí­ta­ni a kert­je­ik­ben ta­lál­ha­tó nö­vényt. Hasz­nos­sá­gát, jó í­zét bi­zo­nyí­tan­dó en­ni kezd­ték. Mi­vel a pap­ri­ka i­gen­csak erős volt, a pa­pok­nak foly­ni kez­dett a könnyük. Így a­la­kult ki a "­pap­rí­ka­tó" szó­ból a pap­ri­ka. E tör­té­net­ben annyi i­gaz­ság min­den bi­zonnyal van, hogy a f­ran­cis­ká­nus ko­los­tor kert­je (­Sze­ged, Al­só­vá­ros) az­, a­hon­nan el­ter­jedt e­gész Ma­gyar­or­szág­ra e nö­vény. Ek­ko­ri­ban a­zon­ban fő­leg gyógy­szer­ként hasz­nál­ták hi­deg­le­lés el­len­.

A XIX. szá­zad e­le­jén Nap­ó­le­on csá­szár hó­dí­tá­sa­i és az ál­ta­la el­ren­delt ke­res­ke­del­mi zár­lat nyo­mán ki­a­la­kult fű­szer­hi­ány fel­len­dü­lést ho­zott az Al­só­vá­ro­si­ak pap­ri­ka­ter­mesz­té­sé­ben, ke­res­ke­del­mi mennyi­ség­ben ter­mel­het­ték a fű­szer­pap­ri­kát.

Az i­gény a sze­ge­di fű­szer­pap­ri­ka őr­le­mény­re egy­re nőtt, egy­re tá­vo­lab­bi or­szá­gok­ba ju­tott el hí­re és ma­ga az á­ru is.

Négy fontos tényező határozza meg a piros paprika fűszer hungarikumból speciálisan szegedikummá válását: a termesztéshez a legmegfelelőbb tiszai öntés talaj, annak kitűnő tápanyaga és vízháztartása, továbbá az a több mint évi 2000 óra napsütés, amely e tájra éghajlati tényezőként jellemző.

Szegedi papucs

Rátkai Sándor 1914-ben több mint 75 éven keresztül készítette a lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi papucsot. Valaha 40-50 műhelyben gyártottak városszerte ilyen lábbelit, mára azonban csak Sanyi bácsi ismeri e régi mesterség fogásait.

GASZTRONÓMIA



Szegedi halászlé

A szegedi halászléről így ír Bródy Sándor író: "A Tisza mentén, különösen Szegeden, a sűrűbb és erősebb lé okáért takarmányhalakat és fejeket főznek össze és átpasszírozzák a halászlébe. Jó-jó, de azért én nem javallom".

A Tisza mentén leghíresebb a szegedi halászlé. Jellegzetessége, hogy többfajta halból készítik. A kisebb halakat, fejet, farkat miután megfőtt, „áttörik”, azaz átnyomkodják egy szűrőn. A lé így besűrűsödik, viszont nem lesz benne mindenféle törmelék. Az alaplébe ezután főzik bele a halhúst. Errefelé többnyire a lefelé szűkülő bográcsokat használják.

FÜRDŐKULTÚRA



Anna Fürdő

A köznyelvben egyszerűen csak: gőzfürdő 1896. szeptember 6-án nyílt meg. Steinhardt Antal és Lang Adolf, akik eklektikus, de ugyanakkor a török fürdőkre jellemző megjelenéssel (kupolák, és a belső intim térkialakítások) tervezték meg. A 117 m hosszú épület szimmetriáját a női és a férfifürdő kialakítása adta. 1927-ben megtalált termál – gyógyvíz került a vezetékes artézi helyére. Többszöri felújítást követően az utolsó rekonstrukció 2004-ben fejeződött be. A mediterrán hangulatú fürdőudvaron nyáron szabadtéri színházi előadásokat is szerveznek.

Partfürdő Strand és Kemping

A Tisza újszegedi oldalán található strand és kemping 13 hektáros területen május 1-től szeptember 30-ig fogadja a vendégeket. A lapályos parton napozásra, sportolásra, a parkosított árnyas fák alatt hűsölésre, kikapcsolódásra nyílik lehetőség. A belváros 10 perc sétával elérhető. A gyógyulni vágyók mindenkor szívesen időznek a 416 négyzetméter vízfelületű 120 cm mély ülőpadkás gyógymedencében.



JELLEMZŐ PROGRAMOK



Szeged Napja Ünnepségsorozat - május
Szőregi Rózsaünnep - június
Szegedi Szabadtéri Játékok - július
Szegedi Ifjúsági Napok - augusztus
Nemzetközi Grillfesztivál - augusztus
Nemzetközi Tiszai Halfesztivál - szeptember

KULTÚRA



Móra Ferenc Múzeum

A Roosevelt téren áll a Móra Ferenc Múzeum, amely 1896-ban neoklasszicista stílusban, és ahogy a korinthoszi oszlopokon nyugvó timpanon felirata is jelzi: „A közművelődésnek„ épült. Mindjárt a lépcső mellett áll Reizner János, a múzeum egykori igazgatójának mellszobra. A két szélső oszlop előtt Homérosz és Szókratész, a bejárat két oldalán pedig Klió és Euterpé szobrai állnak. A múzeumban többek között a következő állandó kiállításokat tekinthetjük meg: Móra-emlékszobát, „Avarnak mondták magukat” című kiállítást, Csongrád megye népművészete néprajzi kiállítást, Lucs Ferenc gyűjteményét, Patikatörténeti kiállítást.

Szegedi Nemzeti Színház

A Kass Szállóval szemben látható a Szegedi Nemzeti Színház városképi jelentőségű épülete, amelyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros, Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett majd 1886-ban ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai. Belül a mennyezet freskóit Vajda Zsigmond festette. Meg kell említeni néhány nagy színész egyéniséget, akik itt léptek fel: Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, valamint az opera műfajának olyan kimagasló egyéniségei, mint Simándy József, Komlóssy Erzsébet és még sokan mások. Ma a színházban próza-, opera és balett-tagozat is működik.

Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum

A látogatók megismerhetik a szegedi fűszerpaprika és a Pick szalámi történetét, a világhírű termékek eredetét és feldolgozásuk módját. A múzeum szalámikóstolót és kedvezményes vásárlási lehetőséget kínál, ajándék képeslapját pedig ingyenesen juttatja el a világ bármely országába.

Somogyi könyvtár

Szeged könyvtára jelentős könyvgyûjteménnyel büszkélkedhet. A tagok több, mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetemen belül számos speciális könyvtár található. Az orvosi kar például 138 ezer könyvet birtokol, és közvetlen hozzáférése van európai orvosi adatbázisokhoz.

Kövér Béla Bábszínház

1945. szeptemberében a szegedi Dugonics András Gimnázium növendékei elhatározták, hogy tanári és szülői támogatással bábszínházat hoznak létre. A Szabad Művelődési Felügyelőség segítségével 1946-ban a Dugonics téri Katolikus házban megkezdődött a színház építése. Az elkészített bábszínpadot végül a piarista gimnázium rajztermében állították fel. 1946. december 24-én került sor az ünnepélyes bábszínházi megnyitóra, a "János vitéz" c. darab bemutatásával.

Nemzetiségek Háza

A VÁROS TÖRTÉNELME



Szeged történelme, helytörténete nagyon régre vezethető vissza. A Szeged környéki vízparti rész régóta vonzza ide az embert. A legrégebbi emberi nyomokat az itt megtelepedő mamutvadászok hagyták körülbelül 24 ezer évvel ezelőtt. Később a hidegebbre forduló idő miatt az emberek elvándoroltak.

Honfoglalás után

Szeged környéke a fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott, a tiszántúli területet pedig Ajtony törzse foglalta el. A település lakossága István király uralkodása idején már magyar volt. Szeged és környéke királyi birtok lett, mely egyházi igazgatás szempontjából a kalocsai érsekséghez tartozott. A XII. századra a település várossá vált kedvezõ adottságai miatt. Számos út Szegednél futott össze, és a Maroson leúsztatott fát és sót innen szállították tovább. A sóutak és raktárak védelmére földvár épült, mely mellé bekerített városrészt emeltek. Szeged neve először 1183-ban fordult elő oklevélben "Cigeddin" formában. Az 1222-es Aranybullájában is meg van említve a város: só az ország közepén másutt ne tartassék, csak Szalacson, Szegeden valamint a határvidékeken.

Török megszállásig

1241-et követően épült vára révén a déli Tisza vidéknek fontos központja lett. 1247 előtt nem sokkal Szeged elnyerte a városi rangot. Az építkezés és a kézmûipar jelentősen fellendült, a vásártartási jog pedig tovább erősítette Szeged szerepét. XIV. század során Szegedből virágzó kereskedőváros lett. A törökök előrenyomulásával katonai jelentősége is fokozódott. 1394 őszén a Szegeden tartózkodó Zsigmond király a várost jelölte ki a török ellen szervezett hadainak gyülekezőhelyéül. 1405-ben törvény született a vár és a város megerősítéséről. A XV. század elejétől a város lett a dél felé irányuló hadjáratok kiindulópontja. A szegedi naszádosok innen szállították a seregeket a déli végvárakhoz. 1444-ben I. Ulászló itt kötött békét a törökkel, majd négy nappal késõbb a megállapodást felrúgva, innen indított hadjáratot a törökök ellen.

1456-ban Hunyadi János innen indult Nándorfehérvár felmentésére. A Hunyadiak idején tulajdonképpen Szeged volt az ország központja. 1458-ban országgyűlést is tartottak, ahol elhatározták a huszárság rendszeresítését a hadseregben. 1498-ban Szeged II. Ulászlótól szabad királyi város rangot kapott, és ezáltal az Itáliába irányuló marhakereskedelem központja lett. A Dózsa György féle felkeléshez (1514) sokan Szegedrõl is csatlakoztak. Krónikások szerint a felkelés bukása után György lefejezett fejét Szapolyai János Szegedre küldte Pálfy Balázs szegedi fõbírónak, akinek állítólag Dózsa örökbe fogadott fia volt.

1522-re Szeged az ország egyik legnépesebb városa volt több mint 7000 fővel (ugyanannyi mint Budáé, Pesté vagy Kassáé).

Török idők után

A Rákóczi szabadságharc idején 1704. április 18-án első ízben indult kuruc támadás a város ellen, de a védőknek komoly áldozatok árán sikerült visszaverniük a támadást. Megfelelő tüzérség hiányában a várat nem tudták bevenni a magyar csapatok. 1719. május 21-én Szeged ismét szabad királyi város rangját kapta. Ekkor készült a ma is használatos szegedi címer.

1721-ben megnyílt Szeged első gimnáziuma - a piaristáké. Az 1728-ben lezajlott boszorkányperek, szegénység és természeti csapások miatt rossz híre volt a városnak. 10 évvel később pestis járvány pusztított, mely során 500-600, később pedig 925 embert halt meg. A század végén "Szeged Széchényiének" nevezett Vedres István tevékenységének köszönhetően jelentősen fejlődött a város. Jelentős kulturális esemény volt 1801-ben a Bécsből áttelepül Grünn Orbán nyomda létesítése. 1833. szeptember 3-án Széchényi István a Duna gőzhajóval háromnapos látogatásra érkezett Szegedre.

Nagy árvíz és következményei

1879. március 5-én Szegedtől 20 kilométerre északra a Tisza védőtöltése átszakadt. Hét nappal később a hömpölygő víztömeg a vasúti töltést is átszakította, és az ár kora reggelre elérte a várost. A víz szinte az egész várost elpusztította: az összesen 5723 házból 265 maradt meg. A víz 186 napon át borította a 70 ezer lélekszámú várost, mely idõ alatt 150 ember halt meg. Az újjáépítés 1880-ban kezdődött meg, melyet Tisza Lajos királyi biztos irányított. Lechner Lajos tervei alapján az egész várost újjá kellett építeni, mely nem kis feladat lehetett. Négy év alatt a régi kacskaringós utcák helyett kirajzolódtak a körutas-sugárutas szerkezet. Tulajdonképpen az árvíznek köszönhető, hogy Szeged olyan pompázó várossá vált, mint amilyen ma is. Hozzáláttak az új töltésrendszer kiépítéséhez, feltöltötték a belvárost, egyesítették Szegedet Újszegeddel, és megindították a Tiszát átszelő közúti híd építését is. Igaz a vár elhamarkodottan végrehajtott bontásával a város jelentős építménye veszett kárba, viszont hozzájárult az egységes városszerkezet megvalósításához. Az árvíz előtti fejlődés hamar újra lendületet vett. A gazdaság és a kultúra virágzott, 1908-ban megépült a város első villamosvonala is, mely a vasúti pályaudvarról szállította az utasokat a város belsejébe.

Az I. világháború és az utána következő évek

A harcokban becslések szerint a város és határainak körülbelül 18 ezer fia vett részt. Egyharmaduk hősi halált halt, a maradék harcos katonák közül pedig nagyon sokan megsebesültek. A trianoni békeszerződés Szegedet határmenti várossá tette. Az 1921-ben Trianon miatt székhelyét vesztett kolozsvári Ferenc József Tudoményegyetem ideiglenesen 1940-ig Szegedre települt. 1923-ban folytatták a világháború miatt félbehagyott Fogadalmi templom építését, melyet 1930-ra be is fejeztek. Egy évvel később pedig először rendeztek szabadtéri játékokat az újonnan épült Dóm téren.

A II. világháborútól a rendszerváltásig

1944-ben Szeged zsidó lakosságát gettóba zárták, majd elkezdődött elhurcolásuk. Súlyos károkat okozott a szám szerint összesen hat angol-amerikai légitámadás. Az utolsó bombázás alkalmával a vasúti híd a Tiszába zuhant. A közeledő szovjet csapatok hírére a jobboldali vezetők elmenekültek, és utasításra minden mozgatható értéket magukkal vittek. A vasúti híd megmaradt részét és a közúti hidat a visszavonuló csapatok német utasításra felrobbantották. A háború befejezte után a fejlődés nehezen indult meg Szeged városában, mivel a nehézipar hiánya révén nem részesült a központi fejlesztésekből. A hatvanas években jelentős fejlődésnek indult a térség mezőgazdasága, és ekkor telepítettek Szegedre számos gyárat is. Tömeges lakásépítés kezdődött: megépítették elsőként az Odessza városrészt, majd később többek között Tarjánt és az Északi városrészt. 1962-ben Szeged újra a megye székhelye lett, 1965-ben a szénhidrogénmezők feltárásával az ipar fejlődése újabb lendületet vett.

1970-ben Szegedet kis híján egy újabb katasztrófa érte. A Tisza a 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt. Köszönhetően a városi lakosság védelmi munkálatokban való részvételének, a város megmenekült.

Települések Szeged közvetlen közelében

Települések Szeged környékén




Szállások Szegeden


lapozás: |

és környékén


lapozás: |
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 8-16 óráig
E-mail: info@utisugo.hu